2014. június 7., szombat

29. fejezet: Kimerültség

Sziasztok! :) Úgy látom, hogy egyre többen kezdtek érdeklődni a történet iránt, aminek rettentően örülök. Várom ezek után is a véleményeket, ugyanis itt az új fejezet!

Harry Styles
A szívrohamot hozta rám Angie, mikor nem sikerült elérnem. Azt hittem, hogy valami baja esett, és úgy éreztem, hogy muszáj lesz idejönnöm, hogy megnézzem, minden rendben van-e vele. Szerencsére csak le volt némítva a telefonja, és azért nem vette fel, de jól tettem, hogy átjöttem, ugyanis elég rossz állapotban volt. Már napok óta nem evett rendesen, és tudom, hogy ez az én hibám, hiszen miattam van teljesen kiakadva. Most itt állok a konyhájában, és próbálok összeütni neki valami ehető kaját, amit muszáj lesz megennie, mert addig bizony nem hagyom békén. Teljesen megrémített a látványa, ugyanis fal fehér volt, és a máskor ragyogó zöld szemei most beesettek voltak, és nagy karikák húzódtak alatta. Természetesen így is csodaszép volt, legalábbis nekem ő mindenhogyan tökéletes.
- Megtaláltál mindent? – hallottam meg a gyenge, és halk hangot a konyha ajtajából. 
- Mit csinálsz te itt? – néztem rá ijedten. Nem azzal ijesztett rám, hogy hirtelen megszólalt mögöttem, hanem azzal, hogy felkelt az ágyból. – Nem azt mondtam, hogy maradj az ágyban? 
- De én csak segíteni akartam.
- Angie, már főztem neked vacsorát ebben a konyhában. Mindent megtalálok. Hamarosan kész a kaja. Örülnék, ha visszamennél, lefeküdnél, és nyugton maradnál. - mondtam, és óvatosan megfordítottam, majd elkezdtem tolni az ajtó felé. Amikor hozzáértem, akkor vettem csak észre, hogy csupa víz a trikója, amit viselt. – Csurom vizes vagy! – mondtam hangosan. 
- Tényleg? – nézett végig magán – Észre sem vettem. 
- Nem kellene hívni egy orvost? 
- Felesleges. Lefekszek aludni, és holnapra már jobban leszek. – mondta rekedt hangon. 
- Gyere, segítek felmenni. – mondtam, és átkaroltam a derekát. Amint ezt megtettem, tudtam, hogy jól cselekedtem, ugyanis összerogytak a lábai, és pont sikerült elkapnom, mielőtt a földre esett volna. – Angie! – kiáltottam ijedten. 
- Fázok. – suttogta, mikor az ölembe vettem, és elindultam vele az emeletre. 
- Semmi baj. Mindjárt ágyban leszel, én pedig hívok egy orvost. – mondtam, és megpusziltam a fejét – Minden rendben lesz. 
- Maradj itt velem. – mondta, de már be volt csukva a szeme, és a fejét a vállamon pihentette – Ne hagy el megint! 
- Nem foglak elhagyni. – nyugtattam meg. 
- Szeretlek, Harry! – mondta ki, én pedig azt hittem, hogy elájulok. Tudom, hogy csak azért mondta ezt, mert az egész teste tüzelt a láztól, és nem tudott tiszta fejjel gondolkodni, de nagyon remélem, hogy legalább így az igazat mondta.
- Én is szeretlek. – válaszoltam neki, miközben letettem az ágyra, és betakartam. Nem tudtam, hogy az lenne a jobb, ha hagynám, hogy érje a hideg, vagy pedig az, ha betakarnám. Így is tiszta víz volt mindene a láztól. 
Rettentően aggódtam, és fel-le mászkáltam a házban, amíg az orvos meg nem érkezett. Alig negyed óra alatt már a lépcsőn felfelé menet mutattam az utat a köpcös, alacsony, ősz hajú, szakállas orvosnak, de ez az idő is egy örökkévalóságnak tűnt. 
- Mióta van láza? – kérdezte, mikor már Angie karjára csatolta a vérnyomásmérőt. 
- Nem tudom. – feleltem idegesen – Én csak nemrég jöttem, mert aggódtam, ugyanis nem értem el telefonon. Mikor ideértem, azt mondta, hogy két napja alig evett valamit. Egész nap az ágyban feküdt.
- Amikor ön ideért, még magánál volt? 
- Igen. Elég rosszul nézett ki már akkor is, sápadt volt, és gyenge, de még beszélgettünk. Én lementem a konyhába, hogy készítsek neki valamit enni, ő pedig nem sokkal később utánam jött. Akkor már elég furcsa volt, és éppen sikerült elkapnom, mielőtt összeesett volna. A ruhája már akkor csupa víz volt. 
- Rendben. Adok neki egy injekciót, amitől aludni fog reggelig, de jobban lesz tőle. Valószínűleg kimerült, és sok stressz érte mostanában. 
- Biztos, az esküvő miatt. – jegyeztem meg inkább magamnak, de a doki is hallotta. 
- Akkor bizony jó lesz, ha kipiheni magát a nagy napra. Vigyázzon a menyasszonyára, fiatalember. – mondta mosolyogva, és felkelt az ágyról. Rettentő jó érzés járt át, és melegséggel töltött el, ahogy a doki kimondta, hogy az én menyasszonyom. Bárcsak az lenne. Mindent megadnék érte. 
- Vigyázok! – mosolyogtam, és Angie-re néztem.
- Holnapra valószínűleg jobban lesz, de az is lehet, hogy sokáig fog aludni. Ez egy elég erős gyógyszer, de a hatása biztos. Amint felébred, egyen rendesen, és ezek után ne össze-vissza táplálkozzon. Ha később is rosszul érzi magát, hívjon újra. 
- Köszönöm, doktor úr! – fogtam vele kezet, mikor lekísértem – Mivel tartozom? 
- Semmivel, fiatalember, semmivel. – mosolygott – Csak vigyázzon rá! Sok boldogságot! – mondta, és kiment az ajtón. 
Bárcsak boldogok lehetnénk, és bárcsak igaz lenne, hogy szeret engem. Gondolataimba merülve mentem vissza a szobába, ahol életem szerelme feküdt. Leültem az ágya szélére, és csak bámultam. Már sokkal jobb színe volt, és már nem is verejtékezett. Talán használ az injekció, amit a doki adott neki. Óvatosan betakartam, mire ő mocorogni kezdett.
- Harry! – nyögte halkan, de a szeme csukva volt.
- Itt vagyok, életem. – mondtam, majd közelebb hajoltam hozzá, és megpusziltam a fejét.
- Maradj itt! – kérte, és felém nyújtotta a kezét. 
- Maradok. – mondtam mosolyogva, és mellé feküdtem. Ő, még mindig csukott szemmel, a mellkasomra hajtotta a fejét. Átöleltem, és közelebb húztam magamhoz.
Órákig hallgattam a szuszogását, és szinte percenként adtam puszit a feje búbjára, aztán lassan én is álomba merültem. 

Angelina Graham
Arra ébredtem fel, hogy valaki benyit a szobába, és pakolászni kezd az ágy melletti éjjeliszekrényen. Hirtelen kinyitottam a szememet, ugyanis nem tudtam, hogy ki lehet az.
- Te jó ég! – szólaltam meg, mikor megláttam a nővéremet. 
- Szia, hugi. – mosolygott rám, mikor észrevette, hogy felébredtem. 
- Mit keresel te itt? – néztem rá értetlenül, mikor feltornáztam magam az ágyban. Egész jól éreztem magam a tegnapi naphoz képest. 
- Csak megnéztem, hogy még élsz-e. – mondta gúnyosan. 
- Az emberek általában aludni szoktak éjjel. 
- Ja, de nem két napig.
- Mi? Milyen két nap? 
- Hugi… - kezdte oktató hangnemben – Szerda délután van. Te hétfő este óta aludtál. 
- Mi van? – nem akartam hinni a fülemnek. 
- Hétfőn állítólag totál hulla voltál, és kijött hozzád a doki, aki beadott valami injekciót. Ez teljesen kiütött. Néha persze magadhoz tértél, de… Tényleg nem emlékszel semmire? 
- Nem. – tekertem meg a fejemet, és elgondolkodtam. Tényleg átaludtam majdnem két napot? – Csak annyi rémlik, hogy egész nap az ágyat nyomtam, mert nem éreztem jól magam. Aztán este átjött… - itt elharaptam a mondatot, és lopva körbenéztem.
- Nincs már itt. – adta meg a választ a fel nem tett kérdésemre Abbie, és mosolyogni kezdett – Ő hívott fel, hogy jöjjek át, és vigyázzak rád. 
- És mikor jöttél? 
- Nemrég. Talán két órája. – vonta meg a vállát – Egész eddig ő volt veled, Darcy-ra meg Anne vigyázott. Tegnap is beugrottam, de csak amíg Harry hazament egy órára.
- Itt volt majdnem két napig? 
- Igen. El sem mozdult mellőled. 
- És Chad? Ő nem járt itt? – tettem fel óvatosan a kérdést.
- Csak hívott, pont mikor én voltam itt tegnap este. Felvettem, és elmondtam, hogy mi a helyzet, de persze arról nem számoltam be neki, hogy az exed ápolgat. – mondta, mire én csak összehúzott szemekkel néztem rá. Már megszoktam, hogy a nővérem mindig kimondja, amit gondol. – Azt mondta, hogy ma megpróbál átjönni. Harry ezért is lépett inkább le.
- Oké. – mondtam, és kimásztam az ágyból. 
- Hohóóó! – kiáltott fel Abbie – Nem kéne neked nyugton maradnod? Nem hiszem, hogy el tudlak kapni, ha összeesel. 
- Jól vagyok. – rántottam meg a vállamat, és előkerestem valami itthoni ruhát – Nagyon kipihentnek érzem magam. – és tényleg így is volt. 
- Hát, aki két napot átalszik, naná, hogy ki van pihenve. 
- Jól van, na. Nem tehetek róla. 
- Dehogynem! A doki szerint sokat stresszelsz, és nem eszel rendesen. Hugi, mióta Harry visszajött, fenekestül felfordult az életed. 
- Mégis mit vársz? – néztem rá, miközben magamra húztam egy kopott farmert, és egy fehér topot – Visszajött életem szerelme, pont, mikor hozzá akarok menni egy olyan pasihoz, aki mindent megad nekem, és a lányomnak. Aki szeret, és aki biztos, hogy nem hagyna el. – Abbie nem szólt semmit a kirohanásomra, csak mosolyogva tekerte a fejét – Mi bajod? – kérdeztem még mindig idegesen. 
- Életed szerelme? – kérdezett vissza.
- Mi van? 
- Azt mondta, hogy visszajött életed szerelme. – magyarázta, én pedig kissé lehiggadtam, és úgy gondolkodtam el azon, amit mondott – Annyira szereted, hogy magad sem veszed észre. Mindenki más látja, csak te nem. Előbb-utóbb Chad-nek is le fog esni, hogy nem őt szereted. 
- De én szeretem őt. – csattantam fel hirtelen. 
- De nem úgy, ahogy Harry-t. – Abbie hangja nyugodt volt, én pedig szinte őrjöngtem. Ez általában pont fordítva szokott lenni, de most ő próbált engem ráébreszteni valamire, ami nyilvánvalóan igaz. 
- Harry már a múlt, Chad pedig a jövő. – válaszoltam, és ezzel lezártnak tekintettem a témát. 
- A te döntésed, hugi. Csak nehogy késő legyen. – mondta, és felállt az ágyról, ahol eddig ült – Úgy látom már jobban vagy. Én hazamegyek, te meg kicsit gondolkodj el a dolgokon. Kaját találsz a konyhában, Harry csinálta. Szia. – köszönt el, és hangos ajtócsapódással távozott.

24 megjegyzés:

  1. Nagyon szupi rész lett.:) Kövit.:*

    VálaszTörlés
  2. Nagyon jó rész lett, én már izgulok Angieért és Harryért. *.*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. köszönöm :) háááát. őszintén megmondva én is, mert még nem tudom, hogy mi lesz velük :D

      Törlés
  3. Imádom!!!♥♥♥ Nagyon izgulok értük((:

    VálaszTörlés
  4. Istenem vegre olyan hosszu lett mint vartam*-* baromi jo lett es vegre nem kell halata izgulnom a napokat mert nem ugy fejezted be hogy agyverzest kapjak:D nagyon varom a kovit es renelem egymasra talalnak vegre Harryvel. Bar meg renelem nem olyan hamar;) puszi:)

    VálaszTörlés
  5. szia :) nagyon jó rész lett. :)) kíváncsi vagyok, hogy Chad tényleg eljön-e. :P
    várom a kövit. :P
    puszi ♥

    VálaszTörlés
  6. Draga Kriszti!
    Mar az elso tortenetedet is olvastam, megis csak most szantam ra magam a velemenyem leirasara. Imadom az osszes irasod, ahogyan ezt is, viszont ugy erzem, hogy ket reszen belul ongyilkos leszek Angie-tol. Rn megertem, hogy sz*r neki amiert Harry az eskuvon otthagyta de ezzel a Chad a jovom, nem szeretem Harryt dolog olyan szinten irrital, hogy a telefonomat ez utan a resz utan ketszer vagtam foldhoz.
    Ennyi lettem volna, mast nem tudok mondani.
    xx,
    Ria H.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. köszönöm :) örülök a véleménynek, de a telefonodra azért vigyázz ;)

      Törlés
  7. Drága!
    Imádtam! :) Meglepett, mikor Abbie-nek azt mondta, hogy "Életem szerelme". És ezt Harry-ről mondta!!! *--------* Olyan jó lenne, ha végre Angie is bevallaná magának is, hogy neki Harry az igazi és nem Chad!! Hisz ha Chad lenne, akkor mellette lenne, mint Harry! Chad-nek csak kifogásai vannak! A menyasszonya könyörgöm! Nem is érdekli, hogy mi van vele?! Bunkó...
    És amúgy ez szegény Darcy-nak is rossz! :/ Legyenek együtt és kész!
    Szóval ajánlom Angie-nek, hogy jöjjön meg az esze, mert megeszem!!! :DD
    Siess a kövivel! :*
    Amy x

    VálaszTörlés
  8. Ohhh, de aranyos volt Harry ahogy ápolgatta a szerelmét :D
    Remélem már hamar ráébred Angie hogy kit is szeret igazából, már totálisan extázisba vagyok, hogy mikor derül ki :D
    egyébként IMÁDTAM ;D
    Már várom a következőőőt :3 xoxo

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. köszönöm :) tudom, hogy Angie idegesítően viselkedik, de nem bocsáthat meg olyan hamar :D akkor túl gyorsan vége lenne :D

      Törlés
  9. IMÁDOM!!!!!!!!!!*-*Nemrég kezdtem olvasni a blogod de alig tom letenni a telom annyira tetszik.Naggyon jó lett és hamar kövit mert majd kiugrok a bőrömből annyira izgulok!!!*-*^-^
    Ölel:Kitti♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. köszönöm :) örülök, hogy tetszik :D máskor is várlak ;) ♥

      Törlés
  10. Dragam, hat en meghaltam. Amugy koszontom magam a fedelzeten, most talatam ide. Regebben olvastam az x-faktoros blogot, mar a blind love elso evadat is ellvastam es tadaa. Here i am, es kommentelek is azonnal. Azert nem irtam at elozokhoz, mert gondoltam tuti nem valaszolnal, hisz regi bejegyzesek, szerintem eszre sem venned, ha irnek. Azert inkabb ide irtam.
    Es te lany. Megolsz. Mindenki a halalomat akarja mar. De amugy hihetetlenul edes ez a Harold es Angie annyira buta, hogy az mar faj. Bocsanat a szohasznalatert, de nem vagyok egy nagy shippeloje a Changienek. Inkabb maradok a Hangienel. MERT EN UTALOM AZT AZ EMBERT. ugy,ahogy az elsoben is utaltam azt a manipulativ, beszelgetes hamisito kocsogot. Most Chad-et utalom, nem az elso szamu pocsfejet. Tudod, annyira idegesit, amikor Angiebebi sajat magat problja gyozkodni, hogy szereti Chadet neki csak o kell blablabla. Ezzel nem teged kritizallak, csak remelem veszed a celzast es vegre kiiktatod a ferfit a tortenetbol. Tudom, hogy boldog befejezes lesz, vegre bevallja, hogy Harryt szereti es vege. Boldogan elnek mig meg nem halnak, de most komolyan, nem ugy, mint a multkor. Egy ideig meg varhatok erre nem igaz?
    Egyebkent fantaztikus lett, mint mindig es meg sem birok szolalni, kiraly vagy. Or kiralyno, idk. Mindegy is.
    En most bucsuzom, csokozon meg minden, a kovetkezo fejit pedig marha gyorsan hozd vagy megkereslek es.. Ne akard, hogy legyen folytatasa.
    Imadlak es olellek.

    csok

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. köszönöm :) nem akarom a halálodat, nyugi :D csak kell az izgalom :D
      és igen, még várni kell a befejezésre :D

      Törlés
  11. Aaaaaa. Dejo resz lett. :3 Hany reszes lesz a sztori? :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. köszönöm :) még nincs befejezve, 36. résznél tartok, de még közel sincs vége :D

      Törlés
  12. Imádom:3333
    Nagyon jó lett, gyorsan kövit:3

    VálaszTörlés