2014. október 18., szombat

24. fejezet: Otthon, édes otthon

Sziasztok! Először is, meg szeretném köszönni azt a sok támogató és biztató szót, amiket kaptam az elmúlt napokban.Nagyon sokat jelent nekem, hogy mellettem álltok, és nagyon jól érzem most magam ez miatt. Sikerült megnyugodnom, és nem fogom feladni az írást, hiszen értetek megéri! :)
Nem is húzom tovább a szót, itt van a legújabb rész! Várom a véleményeket! ;)

Emily Cook
Végre itthon, és végre megkezdhetem kizárni az életemből a nyaraláson történt dolgokat. El akarok felejteni mindent, ami ott történt, de félek, hogy nem fog egykönnyen menni. Hogy miért? A telefonomat alig merem bekapcsolni, ugyanis folyton bántó üzeneteket kapok, és gúnyolódva hívnak fel az iskolatársaim. Egy darabig még felvettem az ismeretlen számról hívókat, de megelégeltem a csúnya beszédjüket, és hogy viccet csinálnak belőlem. A közösségi oldalaimról pedig ne is beszéljünk. Nem csak az ismerőseimtől, de a világ minden tájáról kapok üzeneteket, és fenyegetéseket a One Direction rajongóktól. Nem egy lány írt olyat, hogy mégis mit képzelek magamról, hogy az ő élete szerelmével szórakozok, és olyat találok ki, ami nem is igaz. Meg hogy hogyan merem megbecsteleníteni az ő szent, és sérthetetlen Harry-jüket, akinek biztos, hogy sosem lenne ilyen csúnya, és jelentéktelen barátnője. Többen megígérték, hogy megkeresnek, és úgy ellátják a bajomat, hogy még a saját anyám sem fog rám ismerni. Az igazat megvallva nem érdekeltek az ilyen üzenetek, kitöröltem mindent, és blokkoltam minden bejövő levelet, illetve letiltottam, hogy bárki is tudjon írni az adatlapjaimra. Ez persze nem állított meg senkit, hiszen a képeimet már leszedték, és vicces, számomra pedig megalázó képeket szerkesztettek, és tették közzé mindenhol. 
Az újságok persze még most sem adták fel a dolgot, hiszen elég nagy érdeklődésnek örvendett a Harry Styles, és az őrül rajongója történet. Nyilatkozni ez után sem nyilatkoztam, így páran kezdték feladni az házunk előtti strázsálást, és a családom zaklatását. Minden nap szemközt néztem magammal a napilapok pletykarovatában, vagy éppen az esti hírekben, valamelyik zenecsatornán. 
Ezek azonban a legapróbb dolgok voltak, ugyanis vészesen közeledett az iskola első napja. Pontosabban, holnap be kell mennem a gimibe, ahol már mindenki tudja, hogy ki vagyok én, és hogy mit tettem. Az a gondolat azért vígasztal, hogy az egyetlen támaszom, Jade ott lesz velem, és segít túlélni a tanév első napját. Viszont van egy olyan érzésem, hogy nem csak az első nap lesz nehéz, hanem az év többi napja is. El sem hiszem, hogy pár hete még mennyire vártam a végzős évemet, most pedig nem akarok kilépni a szobámból sem. 
- Szia, édesem. – lépett be anyám, halk kopogás után a szobámba – Minden rendben? 
- Persze. – erőltettem egy gyenge mosolyt az arcomra. 
- Izgulsz a holnap miatt? – kérdezte, miközben leült az ágyamra. 
- Nem. – hazudtam. 
- Ne lesz semmi baj. Az iskolatársaid biztos nem fognak bántani ezért, elvégre csak megértik, pontosabban elhiszik, hogy ez az egész félreértés volt. 
- Azt nem hinném. – húztam el a számat. 
- Miért? Máris történt valami? – ijedt meg. 
- Elég sok zaklató üzenetet, meg telefonhívást kapok, és nagy része ismerősöktől jön. Meg persze jó pár ezer a One Direction rajongóktól. 
- Tessék? – hökkent meg az anyám, és kikerekedett szemekkel nézett rám – Komolyan mondod? Miért nem szóltál előbb? 
- Anya… Mégis mit tudnánk tenni ellene? Letiltottam minden üzenetet, és a telefonomat sem kapcsolom be nagyon. 
- Te jó ég! – fogta két keze közé a sápadt arcát. 
- Nem nagy dolog, már kezdek hozzászokni. – rántottam meg a vállaimat. 
- Biztos, hogy holnap el szeretnél menni az iskolába? 
- Nem, de muszáj lesz. – vallottam be. 
- Mi lenne, ha átíratnánk máshova? 
- Ezért? 
- Ez nagy dolog, hiszen több ezren zaklatnak. 
- Tök mindegy, hogy hova járok, mert mindenhol fel fognak ismerni. Örökre meg nem bujkálhatok, inkább szembe kell néznem a dolgokkal. 
- Annyira büszke vagyok rád. – mosolygott, és megsimogatta az arcomat – Igazi, felnőtt nő lettél. 
Én nem szóltam semmit, csak szorosan magamhoz öleltem. Lehet, hogy segített felnőni ez a helyzet, de azért néha nekem is szükségem van egy anyai ölelésre. 


Másnap reggel elég nehezen keltem fel. Nem azért, mert alig aludtam három órát, hanem azért, mert nem akaródzott iskolába menni. Annak ellenére, hogy fáradt voltam, könnyen ment a kelés, ugyanis az izgalom kiverte a szememből az álmosságot. Alapból izgulni szoktam az első iskolanapon, erre még itt van ez a dolog is. Nem szeretek feltűnést kelteni, de most minden egyes ember tudni fogja, hogy ki is az az Emily Cook, aki a híres Harry Styles-szal akart hírnevet szerezni magának. Ha erre gondolok, egyből összeszorul a gyomrom, és elkap a hányinger. Pontosabban fogalmazva egyfolytában hányingerem van, mert másra gondolni sem tudok, csak arra, hogy mi lesz a suliban. Lehet, hogy jobb lenne, ha beteget jelentenék? Nem, az nem jó, mert akkor még több bántást kapnék. Vagy lehet, hogy mégis át kéne iratkoznom más suliba? Áhhhh… A tanév első napján nem vennének át, és olyan mindegy, hiszen ott is tudnák, hogy ki vagyok. Egy nap alatt világhírű lettem, pedig semmi pénzért nem szeretnék az lenni. 
- Édesem, indulni kellene! – nyitott be anyám a szobámba. 
- Megyek. – bólintottam, és a táskámat a vállamra dobtam, majd beleléptem a cipőmbe.
- Elviszlek. – állított meg apám kedvesen, mikor ki akartam menni a buszra. 
- Tessék? – néztem rá ledermedve. 
- Úgyis arra van dolgom. – vont vállat.
- Apa… Pont az ellenkező irányban dolgozol, nem? 
- Nem gond, ma később kell bemennem, tehát ráérek. Elviszlek titeket suliba! – mondta határozottan, és a slusszkulcsát megfogva kiment az ajtón. Nagy levegőt véve indultam el utána, és a húgom is követett. Lehet, hogy ezzel még rontottam is a helyzeten, ugyanis a szekálók felírhatják a listára azt is, hogy az apám hord suliba. Sajnos csak pár perc kellett, hogy odaérjünk az iskolához, de nekem nem akaródzott kiszállni az apám mellől. 
- Nem lesz semmi baj. – éreztem meg Kim kezét a vállamon, ahogy előre hajolt közénk. Ránéztem, és ő bíztatva mosolygott rám. A kicsi testvérem próbál megnyugtatni, hogy nem kell aggódnom a mai napom miatt. 
- Oké. – nyeltem egy nagyot, majd kiszálltam a kocsiból. Miután intettem egyet az apámnak, és Kim-nek, elindultam a bejárat felé, de persze csak lehajtott fejjel. 
- Nahát, a kis világsztárt már sofőr hozza a suliba is. – hallottam meg az első mondatot, amire nem kellett sokáig várnom, hiszen még be sem léptem az épületbe. Tudtam, hogy meg fogom kapni ezeket a dolgokat, de valahogy nem voltam rá készen. Aztán sorba záporoztak a mondatok: 
- Le sem ereszkedsz már a pórnéphez, Cook? 
- Azt hittük, hogy mától magántanár fog tanítani. 
- Mit keresel itt? Neked nem is kell suliba járnod! 
- Jaaaa. Megélsz a hírnevedből, nem? 
Ne foglalkoztam velük, és a felém repülő papírgalacsinokkal sem, amikkel megdobáltak. Belül ordítottam volna, de erősnek kellett lennem. Ha most megtörök, az csak még nagyobb örömöt fog okozni nekik. Hozzá kell szoknom, hogy bántanak, valahogy ki kell bírnom ezt az évet, és úgy kell elvégeznem az érettségit, hogy eltűnhessek innen.
- Húzzatok el innen! – gondolataimból egy ismerős hang, vagyis ordítás zökkentett ki. Egy aprót oldalra fordítottam a fejemet, és megláttam Jade-et, aki a többiekkel ordítozott, hogy szálljanak le rólam.
- Szia! – köszöntem neki egy apró mosoly kíséretében. Jó volt látni valakit, aki tudja az igazat, és aki mellettem áll. 
- Szia. Jól vagy? – köszönt vissza, és idegesen pásztázta a tömeget. 
- Majd hozzászokok. – vontam meg a vállamat, miközben bepakoltam a könyveket a szekrényembe.
- Ez annyira igazságtalan. – mondta bosszúsan – Mindenki azt hiszi, hogy hazudsz, az a rohadék meg szarik rá, hogy mi van veled. 
- Halkabban, oké? – szóltam rá – Azt akarod, hogy téged is kikészítsenek? 
- Engem? – nevetett fel – Engem nem tudnak, mert én kinyírnám őket. Sőt… - vette hangosabbra – Kinyírom azokat is, akik téged bántanak. – mondta ezt úgy, hogy mindenki hallja, és gyilkos pillantásokat küldött a mellettünk elhaladók felé. 
- Menjünk órára. – mosolyogtam rá, és karon ragadtam, mit sem törődve a többiek beszólásával. 

A napnak szerencsére elég gyorsan vége lett, és már kezdtem hozzászokni, hogy minden hülyeséget a fejemhez vágtak. Jade-nek sajnos volt még egy órája, így egyedül kellett hazamennem. Így természetesen egyből megtaláltak a zaklatóim, mikor kiléptem az udvarra. 
- Itt van a mi kis sztárunk. – hallottam meg a hangot, de nem néztem fel, csak sietősebbre vettem a lépteimet – Héééé, kislány! Fürdőzz egy kicsit ebbe is, ne csak a hírnévben. – mondta az egyik, majd megéreztem a forró folyadékot a nyakamban. A fájdalomtól egy pillanatra még a látásomat is elveszítettem, de aztán szó nélkül tovább mentem. Még kiabáltak utánam, én pedig szinte futva menekültem. Mikor kiértem az utcára, egy lesötétített ablakú, fekete kocsi állt meg előttem, és egy napszemüveges ismerős nézett ki rajta. 
- Szállj be! – mondta, én pedig kétségbe estem, és beugrottam mellé, ugyanis a zaklatóim egyre többen lettek.

33 megjegyzés:

  1. Ez az végre megjött Harry(Remélem,hogy Ő az).Siess a kövivel. :)))♥

    VálaszTörlés
  2. Igen,szerintem is Harry lesz az! :)
    Jó rész lett, izgatottan várom a kövit!!! <3

    VálaszTörlés
  3. Szerintem Liam :) de lehet Harry is...
    Nagyon jó lett ♥♥
    #visszatértem
    xxx.E

    VálaszTörlés
  4. Imádtam ezt a részt is remelem Harrynek végre megjön az esze és rájön mit tett:) Neeeee én nem bírok várni szerdáig a kövi részig bele fogok bolondulni te jó ég nem lehetne hamarabb rész?:3

    VálaszTörlés
  5. Juuuuuuuj! :D ♥♥♥ Gonosz dolog volt tőled, hogy itt hagytad abba... Pukkadj meg! Jó, ne :D Már nagyon izgatott vagyok! Várom nagyoon! :))

    VálaszTörlés
  6. Ezt nem teheted! Itt abbahagyni?? Most sokkal jobban várom a következő részt, mint eddig valaha!! Nagyon jó lett, így tovább<3 :DD

    VálaszTörlés
  7. Jujj nagyon jó lett.:)) Remélem Harry jelent meg a végén. Siess a kövivel légyszi, már alig várom.:) Nagyon kíváncsi vagyok, hogy mi lesz, ha tényleg Harry az. :D
    Puszi, Dzseni

    VálaszTörlés
  8. ááá Liam vagy Harry?:D Itt abbahagyni:D imadtam <33

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. hááát. lehet, hogy az egyik, de lehet, hogy egyik sem :D

      Törlés
  9. Na nehogy már itt legyen vége:DD remekül írsz, imádom.<3

    VálaszTörlés
  10. Légyszi hozd előbb a részt! Nem tudok várni!:) Nagyon jó lett:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. sajnos nem állok olyan jól a részekkel :( de azért köszönöm :)

      Törlés
  11. neee :( meg akarsz olni? en nem fogom kibirni szerdaig :'( a resz csodas lett es siess a kovivel <3
    xxx.B

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. köszönöm :) sajnos muszáj lesz addig várni, de már nincs is olyan messze :D

      Törlés
  12. Borzalom amit Emilyvel tesznek! És még ők a directionerek....
    Nem is tudom mit mondjak, annyira fantasztikusat írtál, szomorú és átjön amit érez Milly, ahogy védi őt Jade...nagyon jó! :)
    Bár még sok fordulat lesz még itt, és még sok meglepetés, ahogy téged "ismerlek"!
    További kellemes vasárnapot! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. köszönöm szépen :) igen, lesz még sok meglepő dolog ;)

      Törlés
  13. nekem nagyon tetszik! Szerintem Liam az :D
    Így tovább! <3 :D

    VálaszTörlés
  14. Huha!! :)
    eléggé durva, hogy hogy mikre képesek egyes emberek az irigység vagy esetleg mert úgy tartja kedvük.., én a helyükben inkább örülnék, hogy a kedvencem boldog :)))
    szerintem is amúgy Harry vette fel, esetleg a másik tippem hogy Liam mentette meg :D
    már nagyon várom hogy kiderüljön ki a titokzatos megmentő! :D siess vele :DD xoxo

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát igen :( de annyit elárulok, hogy nem tart majd olyan sokáig ez az egész "bántsuk Emily-t" dolog ;)

      Törlés
  15. Fuuuuu!!!!!!
    Ez valam nagyon jólett :)
    Én szerintem Harry vette fel. :D
    Már nagyon várom a kövi részt.......már nem bírom ki :)

    Puszi♥♥♥

    VálaszTörlés
  16. Nagyon jol irsz! Tehetséged van hozzá! Hány rész lesz még? Mondd hogy sok!! <3

    VálaszTörlés
  17. Szerintem Liam lesz a kocsiba... :D (Harry-nak persze jobban örülnék..)
    Gyorsan kövit.. <3 :)

    VálaszTörlés