2014. április 30., szerda

18. fejezet: Nem ő a vőlegény

Sziasztok! Végre, itt van a hosszú hétvége, úgyhogy szerintem megint bele fogom vetni magam az írásba, de egyenlőre itt van az új fejezet. Várom a véleményeket! ;)

Angelina Graham
Pár nappal később Abbie már hazamehetett a kórházból, de a kicsinek még bent kellett maradnia egy-két napig. A nővérem és Niall persze az egész napot a kórházban töltötték, csak éjszakára mentek haza. 
Az én napjaim is elég gyorsan teltek sajnos. Harry-t már az kórházi incidens óta nem láttam, ha ő ment Darcy-ért az oviba, akkor az anyjával hozatta haza esténként a lányunkat. Talán nem akar látni? Megijedt, hogy majdnem megcsókoltuk egymást? Vagy megbánta azt, ami meg sem történt? Nem tudom. De ami még ennél is jobban nyomasztott, hogy egyre jobban közeledett az esküvő napja. Szombat van, és mához négy hétre Chad felesége leszek. 
Ma el kell mennem, és felpróbálnom az esküvői ruhámat, amit az interneten rendeltem meg. Nem akartam nagy felhajtást, így a ruha sem lesz olyan, mint legutóbb volt. Csak egy egyszerű, de mégis szép fehér ruhám lesz. 
Hamarosan el kell indulnom Abbie-ért, mert ő is szeretne eljönni velem a próbára. 
- Anyuciii! – kiáltott fel Darcy, mikor befejeződött a kedvenc, szombat reggeli meséje.
- Igen, szívem? 
- Én is mehetek? 
- Az apád jön érted, nem? 
- De az majd csak később lesz. 
- Tényleg? Ezt ki mondta? – kaptam rá a tekintetemet. 
- Tegnap este, mikor a nagyi hazahozott, mondta, hogy apa csak déltől ér rá. 
- Hát ez remek. – mondtam inkább csak magamban. Miért nem emlékszem én erre? – Akkor menj, és moss fogat, mert indulunk lassan. 
- De jóóó! – kiáltott fel, és beszaladt a mosdóba – Kész is vagyok! – jelent meg alig két perc múlva. 
- Fogat is mostál, vagy csak a vizet engedted? – néztem rá felhúzott szemekkel. 
- Mostaaaam! Apa azt mondta, hogy ha nem mosok minden reggel, és este fogat, akkor nem leszek olyan szép, mint te. – mondta nagy komolysággal, nekem pedig mosolyognom kellett rajta. Mióta itt az apja, egyre jobban szót fogad, és sokkal több mindent megcsinál már első kérésre. 
- Na gyere, vegyük fel a cipődet. – mondtam, és segítettem belebújni neki. 
- Majd én! – szólt rám, mikor meg akartam kötni a cipőfűzőjét. 
- Tényleg? – lepődtem meg, de hagytam, hogy bekösse magának, ami legnagyobb megdöbbenésemre egyből ment neki. Két kis fület csinált a két szálból, és azt kötötte meg. Meg sem kellett kérdeznem, hogy ki tanította meg őt erre, mert tudtam a választ. Harry pontosan így köti be a cipőjét. 
- Ügyes vagyok? – nézett rám büszkén. 
- Nagyon. – mondtam, és megfogtam a kezét, majd kocsiba ültünk. 
Abbie-ék nem laktak messze, így alig öt perc alatt oda is értünk hozzájuk. 
- Sziasztok! – köszönt meglepetten, mikor beszállt a kocsiba – Hát te? – fordult Darcy-hoz – Apád nem ér rá? 
- Majd csak déltől. – válaszoltam helyette – Már írtam neki, hogy hova jöjjön érte. 
- Értem. – bólintott – Beszéltél vele azóta? 
- Mióta? 
- Amióta majdnem…tudod… - nem akarta kimondani Darcy előtt, hogy mióta majdnem megcsókolt. Nem én mondtam el neki, hanem Louis mondta Niall-nek, ő pedig Abbie-nek. Tudom, hogy Lou csak jót akar mindig, de tényleg nem kéne beavatni mindenkit a magánéletembe. 
- Nem. – tekertem meg a fejemet, próbáltam közömbösen beszélni róla, de nem nagyon ment – Anne hozta haza minden nap Darcy-t. 
- Miért? 
- Honnan tudjam? Nem is érdekel, hogy mi baja van velem. – kezdtem egy kicsit hangosabb lenni. 
- Jól van na! Mit húzod fel magadat egyből? 
- Nem húzom fel magamat. – vontam vállat – Itt vagyunk! – jelentettem ki, és miután leparkoltam, rögtön kipattantam, és kiszedtem Darcy-t az ülésből. 
- Niall értem jön, miután végzett. – váltott témát Abbie – Szóval nem tudok itt maradni végig. Remélem, hogy nem gond, de ma talán hazahozhatjuk Nate-et. 
- Jól van. – mosolyogtam rá. Tudtam, hogy már nagyon szeretne a fiával lenni, és alig várja ő is, és Niall is, hogy hazavigyék a kicsit, akinek a Nathaniel nevet adták. Niall szeretett volna „N” betűs nevet, és ez Abbie-nek is tetszett. 
Bementünk az esküvői ruhaszalonba, ahol rögtön egy kedves, idősebb nő fogadott minket. 
- Jó napot, kedveskéim! – köszönt, és beljebb tessékelt minket – Miben segíthetek? 
- Az anyukámnak hercegnős ruha kell! – kiáltott fel Darcy.
- Rendben van, kishölgy! – mosolygott rá az nő, és felé nyújtotta a kezét, és egy fiatalabb eladó felé intett – A néni segít neked is keresni egy hercegnős ruhát, amíg az anyukád körülnéz, rendben? 
- Igeeeen! – ámuldozott Darcy, és karon ragadta a másik eladót.
- Angelina Graham vagyok, és rendeltem egy esküvői ruhát az weboldalukon. Ha minden igaz, akkor megérkezett. 
- Igen, kövessenek. – intett a hölgy, és elindult beljebb, a szalon közepe felé – Itt is lenne, próbálja fel. 
- Köszönöm. – mosolyogva mentem be a próbafülkébe, és bújtam bele az általam kiválasztott ruhába. Egyáltalán nem volt túlcicomázott, semmi fodor, vagy minta, csak egy egyszerű, fehér anyag. 
- Kész vagy már? – zökkentett ki a gondolataimból a nővérem hangja – Több, mint fél órája bent vagy. 
 Nem szóltam semmit, csak kiléptem a próbafülkéből, és felálltam a hatalmas tükörrel szemközti emelvényre. 
- Ez nem is hercegnőőőőőős! – nyavalygott Darcy, és szinte elkezdett sírni. 
- Édesem, ez elegánsan hercegnős, és nem mesésen hercegnős. – guggoltam le hozzá, és megsimogattam az arcát – Nem tetszik? 
- Nem. – tekerte meg makacsul a fejét. 
- Pedig ebben leszek az esküvőn. – mondtam neki nagy komolysággal.
- De ez csúnya! 
- Figyelj csak, mit szólnál ahhoz, ha neked lenne hercegnős ruhád? Mondjuk rózsaszín, mint Csipkerózsikának. 
- De Csipkerózsika az te vagy. 
- Most te leszel az. – kacsintottam rá, de nem győztem meg. 
- Szerintem ez neked se tetszik. – húzta el az orrát Abbie, aki eddig csak messziről méregetett.
- Abbie! – szóltam rá, Darcy pedig tapsikolni kezdett. 
- Miért? Mondd azt, hogy tetszik. 
- Szerintem szép. – néztem bele a tükörbe, de a saját arcomról le tudtam olvasni, hogy mit gondolok. 
- Darcy-val találtunk neked egy szépet. 
- Abbie! Nem akarok felhajtást. Ez lesz, és kész!
- Legalább próbáld fel. – hajtogatta a nővérem. 
- Naaaaa. Anyuciiii! – nyavalygott a lányom is, mire csak bólintottam. 
Bementem a fülkébe, és kibújtam az általam választott, de mégsem szívlelt ruhából. 
- Tessék! – adta be az eladó hölgy a függöny mellett. A ruha tényleg csodaszép volt, már első ránézésre is, és igazi fodros, mintás, és uszályos volt. Nagy nehezen belebújtam, és mikor sikeresen felvettem, kisétáltam a többiekhez. 
- Azta… - szólalt meg Abbie, míg a többiek szóhoz sem jutottak – Ha nem veszed meg, akkor megveszem én, de muszáj ebben lenned. 
- Olyan, mint egy hercegnőőőőő! – kiáltotta Darcy csillogó szemekkel, és tapsolni kezdett. 
- Darcy! – fordult Abbie a lányom felé – Nekem most mennem kell, mert Niall bácsi itt van értem, de te ne engedd meg anyának, hogy a másik ruhát vegye. Oké? – kacsintott rá, mire a kislány hevesen bólogatni kezdett – Sziasztok! Később gyertek majd át.
- Szia. – köszöntem el, majd tovább bámultam magam a tükörbe. 
- Kisasszony, ha megengedi, hogy elmondjam a véleményemet, akkor ez a ruha tényleg jobban illik magához. – szólt hozzám az idős nő. 
- Gondolja? – bizonytalanodtam el.
- Tudom. – bólintott a nő. 
- De, a másik ruhát azért rendeltem. 
- Azt megoldjuk. – kacsintott, és elsietett. 
Újra elkezdtem magam nézni a tükörben, és onnan láttam, hogy Darcy hatalmas mosollyal bámul rám. 
- Tetszik? – kérdeztem, de a válasz helyett mást kezdett kiabálni. 
- Apuciiii! – a hangjára egyből megpördültem, és szembe találtam magam Harry-vel. 
- Szia! – köszönt, de miközben Darcy a nyakában csüngött, csak engem bámult. 
- Szia! – intettem felé félénken. 
- Csodálatos vagy. – mondta, és közelebb sétált hozzám. Úgy nézett rám, ahogy három évvel ezelőtt kellett volna néznie az oltár előtt.  
- Ugye? Olyan, mint Csipkerózsika. – mondta Darcy. 
- Nála sokkal szebb. – mosolygott rám, amitől kezdtem zavarba jönni. 
- Itt is vagyok! – tipegett vissza az idős eladó, és egy fátylat húzott maga után – Nahát! – szólt, mikor észrevette, hogy nem csak ketten vagyunk a lányommal – Ki a fiatalember?
- Az apukám. – mondta büszkén Darcy. 
- De hát…Akkor nem szabadna látnia a menyasszonyát ebben a ruhában. – mondta ijedten. 
- Nem ő a vőlegényem. – mondtam gyorsan, mielőtt kituszkolta volna Harry-t az ajtón. Igaz, az talán jobb is lett volna. Már kezdtem magam nagyon kínosan érezni a fürkésző tekintete miatt. 
- Nem ő a vőlegény, de anya és ő akkor is szeretik egymást, hiszen anya a hercegnő, apa meg a herceg. – magyarázta Darcy a nőnek. 
- Értem. – mosolygott rá az asszony, majd felém fordult – Hoztam a ruhához illő fátylat. – felcsatolta a fejem tetejére, és eligazgatta a vállamon – Ez lesz az igazi. – kacsintott rám, majd újra kiment a teremből. 
- Annyira szép vagy. – szólalt meg ismét Harry, és egyre közelebb lépkedett. Darcy már a kanapén ült, és mosolyogva bámult ránk. 
- Harry! Ne! – hátrálni kezdtem, de ő egyre jobban közelített. 
- Akkora hülye vagyok! Tudod, azon a napon, mikor le akartam lépni, eléggé beparáztam, de mikor megláttalak a menyasszonyi ruhában, tudtam, hogy te vagy a világon a legfontosabb ember a számomra. Most pedig megint ezt érzem, mindig is ezt éreztem. Te, és a lányunk. Nagyon szeretlek titeket. 
- Harry! Kettőnk kapcsolatának vége. Örökre. – mondtam, de nem tudtam a szemébe nézni. 
- Tudom, hogy elszúrtam. Bárcsak én vehetnélek el, és nem Chad. 
- Már volt rá egyszer alkalmad. – néztem végre a szemébe. 
- Tudom. – hajtotta le szomorúan a fejét. 
- Olyan jól megvoltunk. Végre el tudtuk ásni a csatabárdot, kérlek, ne rontsuk el. – kérleltem.
- Rendben. Sajnálom. – bólintott, és elkezdett hátrálni, majd sarkon fordult – Ha lehet, este nálam alszik Darcy. 
- Oké. – mondtam, és miután Darcy adott egy puszit, végignéztem, ahogy kimennek a szalonból. 
- Ez a fiú szereti magát, kedveském. – szólalt meg az ajtóban álló idős eladó. 
- Tudom. – bólintottam mosolyogva, és újra elkezdtem bámulni magam a tükörbe. 

10 megjegyzés:

  1. Na hallod matol kezdve ez a kedvenc reszem. Basszus mindig ilyen hosszut csinalj es ilyen jo. Eskuszom nagyon jo*-* gyorsan hozd a kovi reszt:))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. köszönöm :) de édes vagy. örülök, hogy tetszik :)

      Törlés
  2. Ahh, Harry nagyon aranyoska volt :D nagyon tetszett, imádtam :)))
    Van egy olyan érzésem, hogy Angie nem fog hozzá menni Chadhez ;D
    Nagyon várom már a kövi részt, remélem hamar hozod :D xoxo

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. köszönöm :) háááát. még nem írtam meg a végét, de a templomig ők el fognak jutni :/

      Törlés
  3. Jézusom, kérlek. Ezt nem tudom elhinnni, hogy ennyire makacs Anygie... Hisz ő maga mondta, hogy tudja Harry, hogyan érez iránta, mégis mindkettejüket kinozza azzal, hogy mással van :c Remélem mihamarabb észhez tér.
    És Harry, mint mindig ellopja a szivem, újra és újra minden egyes részben. Most is annyira aranyos volt, és szerethető... Kérnék egy ilyen férjet ha lehet xDD
    Nagyon várom már a folytatást!xx

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. én is kérnék egy ilyen pasit, és az lenne a legjobb, ha úgy nézne ki, mint ő ;)

      Törlés
  4. Szia :)
    nagyon szép rész lett. :D
    hány részesre tervezed? :O
    puszi♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. köszi. igazából még nem tudom, de nem mostanában tervezem a végét ;)

      Törlés