2014. augusztus 20., szerda

5. fejezet: Nem szabad

Sziasztok! Meghoztam a legújabb részt, de sajnos nem lett olyan hosszú, és olyan eseménydús sem. Viszont végre egy kevés Harry szemszög is van benne. Megtudhatjátok, hogy főhősünk mit érez Emily iránt, vagyis, hogy egyáltalán érez-e valamit! ;)

Emily Cook
- Hogy tetszett? – kérdezte Harry, mikor a tévében már csak a betűk futottak egymás után.
- Nem mondtad, hogy ilyen szomorú lesz. A csaj simán odébb tudott volna menni, hogy ráférjenek ketten is. Miért nem ment odébb? Na és a néni? Ő most meghalt a végén? – kérdeztem aggódva.
- Te jó ég! Többet nem nézek veled filmet. – nézett rám Harry nevetve – Mennyi kérdésed van még? 
- Hát még van egy pár. – bólogattam komolyan – Ez szörnyű volt…
- Olyan édes vagy. – nevette el magát megint, majd mikor rájött, hogy mit mondott, a hajába túrt, és kikerekedett szemekkel bámult maga elé. 
- Hogy mondod? – néztem rá érdeklődve. Nagyon jól tudtam hogy mit mondott, de még egyszer hallani akartam. 
- Éhes! – javította ki magát – Éhes vagyok, te nem? 
- De. Egy kicsit. – válaszoltam, de még mindig mosolyogva figyeltem, ő pedig még mindig nem mert rám nézni. Édesnek tart? Ez most komoly? Mi van velem? Nem érezhetek iránta semmit sem, elvégre ő Harry Styles, a világsztár, én meg Emily Cook vagyok, a nagy senki. Ezek mellet tuti, hogy ő sem érez irántam semmit, csak jó, hogy van valaki, akivel eltöltheti az unalmas perceit. 
- Lemegyünk enni, vagy hozassam fel? 
- Inkább hozasd, nem kéne együtt mutatkoznunk. – javasoltam, ő pedig rám kapta a tekintetét. 
- Miért? 
- Harry… - húztam fel a szemöldökömet, és úgy néztem rá.
- Ne hülyéskedj. – tekerte meg a fejét – Csak nem akarom, hogy…
- Nem kell magyarázkodnod. – tettem fel a kezemet, hogy leállítsam. Nem akartam hallani megint a „csak haverok vagyunk” mondatot a szájából – Tudod mit? Nekem ne rendelj inkább semmit sem, visszamegyek a családomhoz. 
- De miért? – nézett rám meglepetten. 
- Öhm… Fáj a fejem, jobb lesz, ha lefekszek egy kicsit. – találtam ki gyorsan.
- Eddig nem volt semmi bajod.
- Biztos az idő miatt van. – rántottam meg a vállamat.
- Hát jó! – bólintott végül – Később találkozunk? 
- Nem tudom. – mosolyogtam rá, majd felvettem a cipőmet, és kisiettem a szobából. A nappaliban Louis telefonált azt hiszem, de nem figyeltem rá, csak gyorsan kirohantam a lakásból. 

Harry Styles
- Hol a csajod? – kérdezte Lou, mikor kimentem a nappaliba. 
- Nem a csajom. – mondtam durván – Amúgy nem tudom, hogy mi a baja. Egyik pillanatban tök jól érezzük magunkat, viccelődünk, piszkáljuk egymást, a másik pillanatban meg hirtelen mindig haza kell mennie, vagy valami dolga van. – vetődtem le mellé a kanapéra, és kivettem a kezéből a kapcsolót.
- Hadd nézzem a meccset! – kiáltott rám, és próbálta elvenni a távirányítót, de nem ment neki. 
- Fogd be. – mondtam unottan, és elkezdtem keresgélni a csatornák között. 
- Most miért vagy ilyen morcos? A csaj miatt? 
- Emily-nek hívják. – mondtam mérgesen – És igen, miatta. Soha nem viselkednek velem így a lányok. Mindenki oda van értem, ő meg úgy viselkedik velem, mintha ugyan olyan átlagos lennék, mint ő.
- És neked ezért jön be annyira, igaz? – veregette meg mosolyogva a hátamat a barátom.
- Nem tudom, nem is voltam igazán még oda egy csajért sem. Mondjuk egy sem volt ilyen, mint ő. – állapítottam meg – Egyfolytában beszólogat, de nem bánt meg vele. Kedves, és okos, meg persze dögös is. 
- Azt láttam. – húzogatta a szemöldökét Lou, és pedig hozzávágtam egy párnát – Összejönnél vele? Mármint, bele tudnál szeretni? 
- Nem, nem hinném. Mármint bele tudnék, de nem lehet. Össze meg nem jönnék vele, mert nem akarom bántani. Hogy bírná ki rajongókat? Szétszednék szegény lányt. Meg tudod, hogy nem lehet barátnőm… Nem passzol az imidzsemhez. – horkanttotam fel gúnyosan – Ezek mellett pedig őt ismerve, már amennyire meg lehet valakit ismerni egy nap alatt, nem hinném, hogy kibírná mellettem. Elég lobbanékony természete van. 
- Akkor meg ne bolondítsd magadba, ha kérhetem.
- Nem fogom, csak jó vele lenni. Jobb, mint veled. – nevettem el magamat, és most én kaptam egy párnát. 
- Tudod, ami ennél is fontosabb… - folytatta Lou – Nehogy te szeress bele. 
- Nem fogok. – mondtam egyből, és ezzel lezártnak tekintettem a témát. Ne szeressek bele? Pffff… Könnyű mondani. Ez a lány csodálatos, soha nem ismertem még ilyen embert. Mellette önmagam lehetek. De akkor sem szabad éreznem iránta. 

Emily Cook
- Ettél valamit, drágám? – kérdezte anyám, mikor már a nappalinkban feküdtem a kanapén, és a tévét kapcslgattam, amiben végre volt adás.
- Öhm… Nem, de most nem vagyok éhes.
- Nem is ettél egész nap. Csinálok neked egy szendvicset, rendben? – mondta egyből aggódva.
- Anya! – ültem fel, és teljes komolysággal néztem rá – Nem vagyok már kisgyerek, basszus! Tudok magamnak kaját csinálni, ha éhes vagyok, tudom, hogy hol a hűtő, meg az étteremben is jártam már. Nem rémlik? 
- Normális hangnemben válaszolj, kérlek! Én sem haraptam le a fejedet, örülnék, ha te sem tennéd.
- Jó. Sajnálom. – huppantam vissza az ágyra, és a plafont kezdtem bámulni. 
- Mi a baj, kincsem? – ült le mellém anyám, és kémlelni kezdte az arcomat.
- Semmi. – rántottam meg egyből a vállamat. Hogyne, majd pont neki fogok panaszkodni, és kiönteni a lelkemet.
- Ez a bizonyos Harry az oka? – mosolygott rám, és játékosan belém bökött.
- Tessék? – kaptam rá a tekintetemet – Dehogy. Miért lenne ő az oka? 
- Vele voltál ma is, nem?
- Igen. – ismertem be – De akkor se miatta van rossz kedvem. Miért lenne miatta?
- Mert tetszik neked. A kislányom vagy, és nagyon jól ismerlek. 
- Te jó ég, anya. – pattantam fel a kanapéról idegesen – Hagyjál már békén. Nem veszed észre, hogy nem akarok beszélgetni? Különben is, nem vagy a barátnőm, hogy kiöntsem neked a lelkemet. Meg ha igazán ismernél, akkor rájönnél, hogy nem akarok itt lenni, mert szétunom az agyamat. Hiányzik a szobám, a saját ágyam, Jade, és minden, ami otthon van. Elegem van ebből a helyből. – fejeztem be a kiabálást, és a szobámba rohantam, majd az ajtót úgy becsaptam magam mögött, hogy még a vakolat is megrepedt az ajtó felett.
Elegem volt az anyámból, az egész családomból. Tudom, hogy most kicsit durván viselkedtem vele, de nem tudott izgatni. Miért szól bele az életembe? Miért érdekli, hogy mi bajom van, és miért kérdezget egyfolytában Harry-ről? 

18 megjegyzés:

  1. Elso komment:D Nagyon jo lett.:D<333

    VálaszTörlés
  2. Imádtaaaaaaam!:)) Fantasztikusan írsz! :* ♥
    Amy x

    VálaszTörlés
  3. Nagyon, nagyon, nagyon csodálatos lett! Mint, ahogyan az előző fejezet is! :)
    Imádlak!

    VálaszTörlés
  4. IMÁDOOM!!! :D
    Harry tuti hogy bele fog szeretni Emilybe és ebből lesznek valami komplikációk, de ez is csak a jövő zenéje :D
    Fantörpikus lett és várom a kövii részt, siess velee :D xoxo ♥♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. köszönöm :) háááát. igen, lesznek itt gondok ;)

      Törlés
  5. Nagyon jó lett! :-) Siess a kövivel! <3 Ja és még mielőtt elfelejtem...
    MIKOR JÖNNEK MÁR ÖSSZE?! :-D

    VálaszTörlés
  6. Elképesztően jó lett..mint minden rész..:*.imádom,már várom a pénteket:D!!..;P

    VálaszTörlés
  7. Nagyon jo lett !! :) Szerintem Lou mar elkesett azzal , hogy szoljon Harrynek , hogy ne Szeressen bele Emilybe , van olyan erzesem , hogy mar mindketten ereznek valamit :) .. Varom a kovetkezot ! :) ♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. köszönöm :) háááááát. lehet, hogy igazad van ;)

      Törlés
  8. Imádom *.* Mondanám, hogy várom a holnapot de.. Nem. Azért nem, mert holnap tesiből felvételizek, és ha nem vesznek fel végem. Szóval majd szurkolj nekem (egy lelkes olvasódnak) reggel kilenckor. Remélem, az új rész erőt ad nekem :D
    Aya

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. szurkolok :) remélem, hogy sikerülni fog, és azt is, hogy tetszik majd az új rész ;)

      Törlés
  9. Imádom <33 szuper,csak így tovább!

    VálaszTörlés