2014. május 17., szombat

23. fejezet: Talán majd egyszer

Sziasztok! :) Nagyon örülök a szerdai rész alatti visszajelzéseknek. Nagyon édesek vagytok, imádlak titeket, megéri nektek írni. Itt is van a legújabb rész, remélem, hogy tetszeni fog. Várom a kommenteket! ;)

Angelina Graham
Egész éjjel csak forgolódtam, szerintem fél órát sem aludtam összesen. Csak az járt a fejemben, ami történt, csak Harry-re tudtam gondolni, és csak őt láttam, ha becsuktam a szememet. Amint világosodni kezdett, inkább felkeltem, és nekiálltam a házimunkának, csak, hogy ne gondoljak rá. Órákon át elfoglaltam magam, de akkor sem tudtam másra gondolni. A zenét a maximumra állítottam, így alig hallottam meg, mikor csengettek. Gyorsan az ajtóhoz futottam, miután kikapcsoltam a rádiót. 
- Szia, szépségem! – köszönt az ajtóban álló férfi, és magához szorított – Annyira hiányoztál. – suttogta a hajamba, én pedig sokkot kaptam. Egészen eddig eszembe sem jutott Chad, és az, hogy mit tettem ellene az éjjel. 
- Szia! – nyögtem ki nagy nehezen, mikor távolabb álltam tőle.
- Nem is örülsz nekem? – kérdezte összehúzott szemöldökkel. 
- Deeee, dehogynem. – feleltem gyorsan, és mosolyt varázsoltam az arcomra – Csak meglepett, hogy fel sem hívtál, hogy jössz. 
- Talán baj?
- Dehogy baj. Ne hülyéskedj!
- Bemehetek? 
- Hát persze. – álltam gyorsan félre az ajtóból, és utat engedtem neki. 
- Baj van, édes? – kérdezte, mikor már a nappaliban ültünk, és szinte rá sem néztem. 
- Nem. Miért lenne baj? 
- Olyan szótlan vagy. 
- Csak elég sok minden összejött a napokban, és kimerültem. 
- Tényleg, Abbie és a baba jól vannak? 
- Igen, minden a legnagyobb rendben van. – mosolyogtam rá. 
- Akkor jó. És Darcy? Alszik még? 
- Az apjánál van. – válaszoltam egyszerűen, de a szívem majdnem kiugrott, mikor Harry szóba jött. 
- Aha. – bólintott és felhúzta a szemöldökét. 
- Mi van? – kérdeztem rá. 
- Elég sok időt tölt Harry-vel, nem? 
- Chad, Harry az apja.
- Jóóó. Nem is az a baj, félre ne értsd. De nem lesz ebből gond, ha elköltözünk? 
- Majd kiderül, hogy mi lesz. Nem akarok most ezzel is foglalkozni. 
- Jól van, életem! – lépett hozzám közelebb, és átölelt – Mit szólnál, ha a mai nap csak a kettőnké lenne? 
- Háááát…igazság szerint ma el kell mennem Darcy-ért, mert Harry-nek dolga van. 
- Akkor menjünk érte együtt, és csinálunk valami programot. – ajánlotta nagy lelkesedéssel. Annyira szeretett volna velem lenni, hogy nem mondhattam nemet. 
- Hát jó. – bólintottam – Tíz után már a stúdióba lesznek, oda kell menni érte. 
- Oké. Akkor vegyél fel valami csinit, és indulhatunk is. 
- Csinit? – néztem rá gyanakodva – Hova akarsz vinni? 
- Jaj, édes! Tudod, hogy mindenben gyönyörű vagy. – simított végig az arcomon – Csak vegyél fel valami kényelmeset, és menjünk. 
- Most akkor kényelmeset vagy csinosat vegyek? 
- Tök mindegy. – nevetett rám, mire én megrántottam a vállamat, és elindultam a szobámba. Nem akartam arra gondolni, hogy mi történt, inkább ki kell törölnöm a fejemből. Tudom, hogy ezzel hazudok Chad-nek, és talán önmagamnak is, de Harry-vel vége, Chad-et pedig nem akarom elveszíteni azzal, hogy elmondom az igazat. El is hessegettem a fejemből minden ilyen gondolatot, és a ruhákkal teli szekrényemre koncentráltam. Csinos, és kényelmes? Hát jó! Kiválasztottam egy fekete-fehér virágos rövidnadrágot, egy púder színű, puha, háromnegyedes ujjú felsőt, és egy színben hozzá illő magassarkút. Kiegészítőnek pedig egy fehér gyöngyös nyakláncot tettem fel.
Szerintem így jó leszek, ugyanis Chad-nek is tetszett a látvány, mikor lementem a lépcsőn, ő pedig a nappaliban várt. 
- Hát ez? – mutatott fel valami ruhadarabot, amit nem ismertem fel…először. Aztán rájöttem, hogy ez volt az a kendő, ami tegnap este Harry haját kötötte össze. 
- Harry-é. – nyögtem ki rögtön, és szerintem észrevette rajtam, hogy valami gond van – Darcy hozta haza tőle, mert annyira tetszett neki. – találtam ki gyorsan. 
- Aha. – bólintott, majd visszadobta oda a kendőt, ahol találta – Indulhatunk? 
- Persze. – bólintottam kissé megkönnyebbülve, mikor elindultunk kifelé. Mekkora szerencse, hogy Harry-nek nem valami más ruhadarabja maradt itt, és még nagyobb szerencse, hogy nem a hálóban találta meg. 
Az autóban ülve Chad az ausztráliai munkáról, és lakásról mesélt, én szinte meg sem szólaltam végig, csak néha bólintottam, és mosolyogtam. 
- Itt is vagyunk! – jelentette ki, mikor leparkolt a nagy stúdió előtt – Bemenjek én is? 
- Ahogy gondolod. – rántottam meg a vállam, de belül ”nem”-et ordítottam. Chad természetesen kiszállt a kocsiból, és követett az épületbe. 
- Egy pillanat, édes! – állt meg hirtelen a folyosó közepén, pont az előtt az ajtó előtt, amit kerestünk, és elővette a csörgő telefonját – Munka. Bocsi. Menj csak be, azonnal megyek. – mondta bocsánatkérő pillantással, és felvette a készüléket. Én csak néztem utána pár pillanatig, majd halkan benyitottam az ajtón. Az egész banda és a producerük is ott volt, meg persze Darcy is. Harry ölében ült, nekem félig háttal, és gitárt fogott a kezébe, azon próbált meg pengetni hatalmas beleéléssel. Rajtuk kívül mindenki észrevette, hogy beléptem a nagy terembe, és köszöntöttek. Gondolom pihenőt tartottak, vagy még meg sem kezdték a felvételt, vagy a próbát, de elég lazán voltak.
- Hogy vagy? – szólalt meg mellettem Louis félénken. 
- Jól. – válaszoltam közömbösen, és közben a lányomat figyeltem…na meg persze Harry-t. 
- Sajnálom a múltkorit. Nem akartam beleszólni az életedbe, biztos nagyon haragszol. 
- Nem haragszom, Lou. – néztem végül rá – Csak nem akarom, hogy te is az én életemmel foglalkozz. El tudom dönteni magamtól is, hogy mit akarok. – hazudtam, ugyanis egyáltalán nem tudtam, hogy mit szeretnék valójában. 
- Tudom, és többet nem lesz ilyen, csak féltelek tőle. – bökött a fejével Harry felé. 
- Miért nem bocsátasz meg neki? – tört ki belőlem a kérdés – Tudom, hogy nagyon megbántott, én tudom a legjobban elképzelni, hogy mit érzel.
- A legjobb barátom volt, Angie… - mondta fojtott hangon.
- Nekem meg az életem szerelme. – néztem rá vállrándítva – Engem az oltárnál hagyott ott, mégis normálisan hozzá tudok állni a helyzethez. Nem azt mondom, hogy megbocsátottam neki, mert nem. Próbálkozz egy kicsit, oké? 
- Én próbálkozzak? – kerekedtek ki a szemei.
- Jó, akkor hagyd, hogy próbálkozzon, és ne taszítsd el magadtól. A bandának sem fog jót tenni, ha ti marjátok egymást. 
- Tudom. – bólintott komoran. 
- Anyuciiiii! – szakított meg Darcy hangja, aki éppen akkor vetette rám magát. 
- Szia, kincsem. – öleltem magamhoz, és átnéztem a válla felett.
Harry még mindig ugyan ott ült, ahol eddig, de most engem bámult. – Indulhatunk? – néztem gyorsan rá a lányomra, mikor Harry megindult felénk. 
- Még maradjunk itt! Apuci megtanít gitározni, és már énekeltünk is együtt. Azt mondta, hogy te is tudsz énekelni. Miért nem énekelsz soha? – ömlött belőle a szó. 
- Szia. – szólalt meg Harry, aki már pár pillanat óta előttem állt, és bámult rám.
- Szia. – köszöntem vissza neki. 
- Nagyon szép vagy. – nézett rajtam végig. 
- Köszi.
- Éneklünk együtt? Mi hárman. – kiáltott közbe Darcy. 
- Nem. – vágtam rá gyorsan. 
- De miért? Apuci azt mondta, hogy régen énekeltél vele. – nyavalygott tovább. 
- Az régen volt. – mondtam komoran. Igazság szerint mióta Harry elhagyott egy dallam sem jött ki a torkomon, pedig előtte rengeteget énekeltem, és gitároztam egyedül, és vele is. Állítólag fantasztikusak voltunk. 
- Tényleg tudsz énekelni, édes? – szólalt meg mögöttem egy hang, amire gyorsan megpördültem. Chad-ről teljesen el is feledkeztem egészen eddig. 
- Tudtam. – válaszoltam egy apró mosollyal, miközben ő és Harry kezet fogtak. 
- Hallhatom is? – kérdezte tovább Chad.
- Talán majd egyszer. - bólintottam, és ezzel lezártnak tekintettem ezt a témát – Megyünk? 
- Persze. – felelte, majd Harry-hez fordult, és megszólalt, úgy, hogy Niall, Louis, Liam és Zayn is hallják – Srácok, szeretnélek titeket meghívni jövő szombatra, egy kis összejövetelre. 
- Tényleg? – néztem rá meglepetten.
- Igen. – mosolygott rám, és lenyomott egy puszit a homlokomra – Angie, és én tartunk egy eljegyzési partyt, és örülnénk, ha ott lennétek. – fejezte be a mondanivalóját, amire egy emberen kívül mindenki örömmel mondott igent. Ránéztem Harry-re, aki összeszorított szájjal bámult maga elé, és ha jól vettem észre, akkor a kezei is ökölbe szorultak. A feje le volt hajtva, úgy nézett rám fel. Láttam, hogy mennyire rosszul esik neki, hogy szinte minden egyes pillanatban a fejéhez vágják, hogy férjhez fogok menni.

14 megjegyzés:

  1. Nagyon tetszett ez a rész is.:) Gyorsan kövit.:D

    VálaszTörlés
  2. Drága! A blog kezdete óta mindig itt vagyok, és hűen olvasom az alkotásaidat. Meg kell mondjam roppant tehetségesnek tartalak. :) Valamelyik részben nem történik semmi sorsfordító, de te mégis fent tudod tartani apró mozzanatokkal az olvasó figyelmét és kíváncsiságát! Ez nem mindenkinél működik. Én azt tanácsolom sose hagyd abba az írást, mert kevés ilyen tehetséges ember van mint te!!!!! :))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. szia :) annyira köszönöm szépen :) nagyon kedves vagy, el sem hiszed, hogy mennyit jelentenek nekem az ilyen szavak :) nagyon örülök, hogy mindig tudok hozni valami újat, és annak még jobban, hogy ezt sokan értékelitek is :)

      Törlés
  3. Szia :)
    ohhh remélem tényleg fognak együtt énekelni. :))
    nagyon jó rész lett. :D
    puszi♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. kösziii :) hááááát. :D valószínűleg fognak, de még nem döntöttem el, hogy hogyan, és hol ;)

      Törlés
  4. Szia! Tényleg nagyon tehetséges vagy :) azt szeretném tudni, hány rész lesz még

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. szia :) köszönöm :) igazából most a 31. részt írom, de még jó pár ötletem van, és nem tervezem még a végét ;)

      Törlés
  5. Búúú, szegény Harry, mindig beletaposnak a lelkébe :((
    Egyébként nagyon jóó lett, imádtam :D már nagyon azt várom ,hogy minden rendbe lesz Harry körül és Chad is kikerül a képből :D
    Már várom a kövi részt, remélem hamar hozod :D xoxo

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. köszönöm :) igaz, hogy még közel sem tartok a történet végénél, de a vége már nagyjából bennem van, és rossz hírrel kell szolgálnom :/ Chad a végéig benne lesz :D

      Törlés
  6. Imádoom!!♥ jöjjenek már össze!((:

    VálaszTörlés
  7. nagyon jol irsz!!!!!!!!! varom a kovi reszt!!!!!! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. köszönöm szépen :) szerdán jön ;)

      Törlés