2014. február 8., szombat

18. fejezet: Baj van!

Sziasztok! Tudom, hogy utáltok, de mint mindig, most is elmondom, hogy muszáj az izgalom. Ebben a részben sok minden nem történik, de a párosunk jövőjére hatással lesznek a dolgok.

Angelina Graham
Meg akarok halni, szégyellem magam, és ugyan akkor rettentően dühös is vagyok. Megígértem Holly szüleinek, hogy éneklek, de egyszerűen nem ment. Nem azért, mert zavartak az emberek, hanem mert nem tudtam volna énekelni azzal a szemétládával, aki összetörte a szívemet. 
- Angie! – gondolataimból egy, egyre jobban erősödő hang szakított ki – Angie! Jól vagy?
- Persze. – bólintottam – Hol vagyunk?
- Öhm…A hátsó udvaron, az otthonban. Azt mondtad, hogy ide akarsz jönni. 
- Ja, persze. – mondtam zavartan. Egyáltalán nem emlékszek ilyenre, és az sem tűnt fel, hogy hazaértünk. Teljes mértékben a gondolataimba voltam merülve, és nem is érzékeltem a külvilágot. 
- Hugi, minden rendben? – kérdezte újra Abbie. 
- Josh hol van? – hajoltam hozzá közelebb suttogva. 
- Hazaküldtem. Mondtam neki, hogy jobb lenne, ha egyedül hagyna minket. Nem nagyon tetszett neki, de belement. – a válaszára mélyen, megkönnyebbülve sóhajtottam. 
- Én ezt nem bírom! – tört ki belőlem hirtelen a sírás.
- Hiányzik, ugye? – ölelt magához, én pedig csak bólintottam – Mi lenne, ha elmennénk inkább be. Nem kellene itt lenned, hiszen mindig itt beszélgettetek.
- Hiányzik Holly. Mindennél jobban, de most nem rá gondoltam. 
- Hát én sem. Hugi, miért nem beszélsz vele? Nem lenne jobb, ha tudná, hogy miért vagy rá dühös?
- Nem dühös vagyok, hanem utálom. – mondtam idegesen.
- Dehogy utálod. Akkor nem borultál volna ki, mikor találkoztatok. Totálisan bele vagy esve, és én úgy gondoltam, hogy ő is beléd. Nekem annyira furcsa ez az egész dolog. 
- Mi a furcsa, Abbie? Azt gondolta, hogy mivel vak vagyok, könnyen megkaphat, és ágyba vihet. 
- Ezért nem értem. Nem gondolta, hogy pont azért, mert nem látsz, még nehezebb dolga lesz? 
- Nem, hiszen ő híres ember. Azt hitte, hogy majd egyből beugrok az ágyába. 
- Nem hinném, hogy tényleg így volt. 
- Abbie! – kiáltottam el magam – A saját fülemmel hallottam, és te is. Amúgy is, Josh miért hazudna?
- Hát…nem t’om. Na mindegy. De szerintem készülj, hogy Harry meg fog látogatni. 
- Állok elébe. Legalább megkapja a magáét. 
- Hát hogyne…Úgy, mint ma? 
- Az más volt. – rántottam meg a vállamat. 
- Aha. – csak ennyit mondott, de hallottam a hangjában a gúnyt. 

Harry Styles
- Mi van a csajoddal? – kérdezte Louis, mikor hazafelé már csak ketten ültünk a kocsiban.
- Fogalmam sincs. – válaszoltam idegesen – Azt sem engedte meg, hogy hozzáérjek. Ellökte a kezemet. 
- A tesója sem mondott semmit? 
- Nem, sőt…úgy nézett rám, mintha meg akarna ölni.
- És ki volt az a gyerek vele? 
- A volt pasija, és valami azt súgja, hogy ő kevert be.
- De mégis mit mondhatott neki? 
- Nem tudom, Louis – már ordítottam – Bármit, mondjuk, hogy látott más csajjal, vagy nem tudom. 
- És láthatott mással? – kérdezte óvatosan, mire én küldtem felé egy gyilkos pillantást. 
- Mégis kivel láthatott volna, mikor nem voltam sehol. Meg ha lettem volna, akkor sem nézek rá más csajra, mert én őt szeretem. Rohadtul nem érdekel más. 
- Húha. – húzogatta a szemöldökét a legjobb barátom. 
- Mi van? 
- Hallottad, hogy mit mondtál? – kérdezte nevetve. 
- Mi van? 
- Azt mondtad, hogy szereted. 
- Tényleg? – nyeltem egy nagyot, és elgondolkoztam. Szeretem őt? Tényleg beleszerettem, alig pár nap alatt? Igen, azt hiszem, igen. – Elvégre dalokat írok hozzá. – bukott ki belőlem az utolsó gondolatom. 
- Komolyan? Akkor jöhet az új lemez. 
- Haha. – néztem rá unottan.
- Haver, te tényleg beleestél. – váltott vissza komolyra, már ha lehet őt komolynak mondani. 
- Bárcsak tudnám, hogy mi a baja.
- Majd én elmegyek hozzá. 
- Mi? 
- Majd én beszélgetek vele. 
- Megtennéd? 
- Naná, elvégre a tesóm vagy. – mosolygott teli szájjal felém. 
- Akkor elviszlek az otthonba.
- Oké. – bólintott lelkesen. Én pedig rettentően hálás voltam neki ezért. 

Abigail Graham
- Szia! Abbie, ugye? – hallottam meg a hangot, mikor kijöttem a húgom szobájából. 
- Öhm…Hali. – intettem a velem szemben álló nagyon jó pasinak – Te? 
- A tesódhoz jöttem. 
- A seggfej haverod küldött? 
- Na, pont erről van szó. Mi a baja Harry-vel? 
- Tényleg? Komolyan kérdezed? – néztem rá gúnyosan. 
- Aha. Totál ki van akadva, hogy mi van Angie-vel, és miért nem áll vele szóba. 
- Ugyan már. – legyintettem felé – Vagy jó színész vagy, ezért tudod így megjátszani magad, vagy pedig a haverod jó színész, hogy még téged is át tud verni. 
- Engem soha nem verne át, és nem is tudna. Mindenkinél jobban ismerem. – mondta, miközben leült az egyik székre, és a fejével a mellette állóra bökött, hogy csatlakozzak. 
- Akkor milyen mesét találtatok ki? – kérdeztem, miközben mellé ültem. 
- Nincs semmilyen mese. Csak tudni szeretnénk, hogy mi történt egy fél nap alatt. 
- Harry azt nagyon jól tudja, szerintem. 
- Nem, nem tudja.
- Hát akkor mondd meg neki, hogy nem kellett volna a húgom exét összeverni, és nem pont neki kellett volna elmondania, hogy csak azért kell neki Angie, hogy megdugja. 
- Pffff… - tört ki Louis-ból a nevetés – Ezt meg ki mondta neked? 
- Harry.
- Ezt most nem nagyon értem. – rázta meg a fejét. 
- Josh felvette a beszélgetésüket, és Harry a saját szájával mondta, hogy csak a szexre kell neki a húgom. Ő is hallotta, és én is. 
- Harry ilyet nem mondana. Az előbb vallotta be, hogy szerelmes.
- Lehet, de biztos, hogy nem Angie-be…esetleg magába. – mondtam, majd a táskámban csörgő telefonomért nyúltam – Bocsi. – mondtam Louis-nak, majd felvettem. 
- Abbie Graham! – szóltam bele.
- Itt Dr. Hoult! A húga műtétjéről lenne szó. Holnapután lenne egy időpont.
- Öhm…Igen, doktor úr. – lesápadtam, hiszen a pénz még sehol sincs – A holnapután tökéletes lenne. A pénzt addigra megszerzem. – mondom meggyőzően, talán el is hitte. 
- Rendben van, Miss Graham, akkor holnap még keresni fogja önt az asszisztensem. 
- Köszönöm, doktor úr! – tettem le mosolyogva a telefont, de egyből komorrá vált a képem.
- Mi van? Baj van? – nézett rám Louis. 
- Baj? – tört ki belőlem – A húgom szemét holnapután meg tudnák műteni, nekem meg egy árva vasam… - haraptam el a mondatot, ugyanis rájöttem, hogy ezt nem éppen neki kellene elmondanom – Most mennem kell, ne haragudj! – felpattantam, és szinte kifutottam az épületből. Valahogy pénzt kell szereznem!

10 megjegyzés:

  1. Jaaaj szegény Harry... :$ Bizzanak már benne!!!....:33
    Josh meg mehet..oda...szép helyekre..:D
    Nessa <3

    VálaszTörlés
  2. Miért nem hisznek Harrynek....?Josh meg mehet a ***********ba!!!!!Remélem sikerül pénzt szereznie Abbienek.Hamar a kövit!!! :D

    VálaszTörlés
  3. Ajj, szegény fürtös barátunk! :( nem értem miért nem hisznek neki mikor Josh már bebizonyította hogy egy féreg és nem lehet hinni a szavának!
    Egyébként király rész lett, tele izgalommal! :D nagyon várom a kövit, hamar hozd! :D xoxo

    VálaszTörlés
  4. miért van olyan érzésem h Harry fog adni pénzt a műtétre??? :D szinte mindig így történik más történetekben,,de azért remélem h te teszel bele még izgalmat :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. háááááát :D minden lehetséges :D

      Törlés
  5. Szia !
    Na... Abbie ! Rosszra készül. Vagy valamit kitervel azzal a Josh gyerekkel... Ppfff.
    Egyszerűen PER-FECT rész volt ! ♥ Nem hiszem el, hogy ennyire naiv legyen már valaki.. Bocs a kritikámért de saját vélemény... Egyébként is csípős hangulatban vagyok, mert tegnap holtra táncoltam magam. A Farsangon 3.-ak lettünk és a legjobb barátnőm lett a bálirálynő, a bálkirály pedig az unokaöccse ! (Barátnőm a bűvös számmal lett bálkirálynő "69") Huh...
    Mondom vagyis írom milyen jó ez a rész de akkor is érzem itt nem lesz minden rendben. Van jó és rossz előérzetem ! De te csak siess a következővel !!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. köszönöm :) örülök a kritikának is :)
      gratula a barátnődnek ;)

      Törlés