2014. február 19., szerda

Prológus

Sziasztok! :) Mint azt már láthatjátok, új külsőbe bújt a blog, méghozzá a legújabb történethez illőbe.
Remélem, hogy örültök, ugyanis máris hoztam a prológust. Nem tudom, hogy mit szóltok majd hozzá, de szerintem tetszeni fog, ha szerettétek az előző történetemet. Bővebben a prológus alatt! ;)

- Anyuciiiiii! – hallottam meg a lányom hangját a nappaliból. 
- Igen, édesem? – siettem be hozzá a konyhából. Igaz, hogy ki sem láttam a munkából, de az ő kiáltására egyből ugrottam, főleg ma. 
- Nem találom a macimat. – nyavalyogta, és kis szája lefelé görbült. A fejét zavartan, és idegesen kapkodta körbe, amitől csak úgy cikáztak a feje körül a barna, göndör loknik.
- Melyik macit? 
- Hát apa maciját. – nézett rám a nagy zöld szemeivel. Igen. Azokkal a szemekkel, amelyeket az apjától örökölt. Bár az én szemem is zöld, de ez teljesen más volt. Akár hányszor ránéztem, ő jutott róla eszembe. A szeméről, a göndör, barna hajáról, a széles mosolyáról. El akartam felejteni azt az arcot, de a lányom tett róla, hogy ez ne így legyen. 
- Talán a szobádban lesz. – nyugtattam meg, és leguggoltam elé. 
- De ott sincs. 
- Később megkeressük, rendben? Most úgysincs rá szükséged.
- El akarom dugni. – nézett rám összeszorított szájjal. 
- Miért? – nevettem el magam, mire kaptam egy bosszús nézést. 
- Mert nem akarom, hogy más kislány megfogja. 
- Miért baj az, ha megfogja valaki? – nem értettem a logikáját, de hát próbálja valaki is megérteni egy öt éves kislány gondolkodását. 
- Mert azt apa nekem adta, és nem szeretném, ha bárki más hozzáérne. – magyarázta nagy komolysággal – Apa azt mondta, hogy azt a macit csak az foghatja meg, akit ő nagyon szeret. Csak én, és te. – az utolsó mondatától majdnem dobtam egy hátast. Én? Hát engem ő ne szeressen. 
- Figyelj csak! – próbáltam elterelni a témát – Mi lenne, ha segítenél nekem a sütemények díszítésében? A maci már biztosan elbújt, hogy senki ne találjon rá, és majd csak a buli végén fog előjönni. – kacsintottam rá, mire a szeme felcsillant. 
- Húúúú! Azt mondtad, hogy buli? – nézett rám nagy szemekkel.
- Hát persze. – bólintottam mosolyogva – Egy öt éves lánynak már bulija van, nem pedig zsúrja. 
- De az oviban a többi lánynak az volt. 
- Tényleg? Hát…De azok a kislányok nem az én kislányaim. – öleltem magamhoz, miután felmászott a mellettem álló kisszék tetejére, hogy felérje a süteményekkel teli asztalt.
- Úgy szeretlek anyuci! – ölelt magához szorosan a kis kezeivel. 
- Én is nagyon szeretlek. – mosolyogtam el magam. 
- Hahóóóóó! – hallottuk meg a bejárat felől érkező hangot – Merre vagytok? 
- A konyhában. – kiáltottam az érkezőnek, aki pár másodperc után meg is jelent az ajtóban. 
- Abbie néniii! – ugrott le a mellettem álló kislány a székről, és a nővéremhez futott. 
- Csak lassan, édesem. – figyelmeztettem. Nem akartam, hogy rávesse magát a nyolc hónapos terhes Abbie-re.
- Tudoooom. – nézett rám vissza, okoskodva a lányom, majd ismét a testvéremhez fordult – Megfoghatom a hasadat? 
- Hát persze, kincsem. 
- Nagyon nagy. Mikor jön ki belőle? – kérdezte érdeklődve, éppen úgy, mintha nem ezek lennének a mindennapos kérdései, ha Abbie átjön hozzánk. 
- Már nem kell sokat várni. – kacsintott rá, majd rám nézett – Segítsek valamiben? 
- Nem kell. – tekertem meg a fejemet – Ülj nyugodtan a fenekeden. Nem kéne ugrálnod, már a doki is megmondta. 
- Jól van, na! – vonta meg a vállát, majd elvett egy sütit az asztalról, és jóízűen magába tömte – Isteni! 
- Nem kéne ennyit enned! Mi lesz később. – nevettem rá. 
- Azt mondod, hogy kövér vagyok? – nézett rám szikrázó szemekkel – A gyereknek kell kaja. Te sem voltál ám nádszál vékony, mikor terhes voltál.  
- Nyugi már! Csak azért mondom, mert később nem tudsz majd enni. – nevettem rá zavartan. Máskor is hirtelen haragú volt, de amióta terhes…szörnyű lett.
- Ne félts te engem! 
- Jut eszembe! Hol a torta? 
- Niall hozza majd. Nem akartam most idehozni. Legyen meglepetés.
- Jól van! – bólintottam.
- Niall bácsi is jön? – szólalt meg a kislányom, aki eddig a nővérem hasára tapasztotta a fülét.
- Igen. – bólintott Abbie, miközben benyomott még egy muffint. 
- Akkor talán apa is eljön, ugye? – nézett rám reménykedve. 
- Azt nem hiszem, kicsim. – tekertem meg a fejem. 
- Nem szeret már minket? – görbült le ismét a szája.
- Nagyon szeret téged, de rengeteg a dolga. – guggoltam le hozzá, és megsimogattam az arcát. 
- De téged is szeret, ugye? 
- Az most nem fontos, hogy engem szeret-e. De téged igen, ebben biztos vagyok. Te vagy az ő hercegnője. 
- De régen még te is az voltál. – nézett rám könnyekkel teli szemekkel. 
- Az már régen volt. – mosolyogtam rá, de őt ez cseppet sem nyugtatta meg. Hogy emlékezhet arra, hogy mi volt három évvel ezelőtt, hiszen még annyira pici volt. Miért kötődik ennyire ahhoz az emberhez, akit az elmúlt három évben csupán háromszor látott? Gondolataimból a csengő hangja szakított ki, megjöttek az első vendégek a szülinapi zsúrra. 
Abbie segített kivinni a már tegnap feldíszített nappaliba az összes süteményt, és üdítőt. Közben egyre több kislány, és kisfiú érkezett meg a szüleivel, és egyre nagyobb tömeg lett. Az első fél órában szinte percenkként futkoztam az ajtóba, hogy beengedjem az érkezőket. Mikor megérkezett az összes vendég, és Niall is befutott a csodaszép, hercegnős tortával, végre elvegyülhettem egy picit a többiek között, és tudtam beszélgetni egy keveset. Már mindenki a tortát falta, és megkezdődött az ajándékok bontogatása is, ismét csengettek. Nem is gondolva arra, hogy ki lehet az, az ajtóhoz siettem, és nagy mosollyal az arcomon nyitottam ki. A mosoly egyből lefagyott, a szívem dübörögve verte a mellkasomat, és egy pillanatra el is szédültem az érkező látványától. Lassan egy éve nem láttam őt, de azóta sem változott semmit. Ugyan olyan volt, mint akkor, mikor megismertem. Göndör, kesze-kusza, barna fürtök, amiket most is kendővel fogott hátra, fekete farmer, testhez álló póló. Csupán két dolog volt más rajta. Legalább ötször annyi tetoválása volt, és sokkal férfiasabb lett az arca. Elvégre egy huszonhét éves pasinak már férfiasnak kell lennie. 
- Szia! – köszönt rám zavartan. 
- Mit keresel itt? – bukott ki belőlem a kérdés, miközben ő beljebb lépett a házba, és vizslatni kezdte a tömeget. Pár pillanat múlva megállt, és elmosolyodott. 
- Meg akartam lepni őt a szülinapján. – célzott itt a nappaliban játszadozó szülinapos kislányra, a lányomra, az ő lányára. 
- Apuciiii! – hallottam meg ebben a pillanatban az említett hangját, aki már az apja nyakában volt – Hát eljöttél! – nézett rá nagy vidáman. 
- Darcy! Persze, hogy eljöttem, és ajándékot is hoztam. – nyújtotta felé a hatalmas dobozt, de úgy láttam, hogy most az apja sokkal jobban leköti őt, mint az ajándék. 
- És ugye itt is maradsz velünk? Úgy, mint régen.
- Hát nem ebben a házban, de itt leszek, és ezentúl akár minden nap tudunk találkozni, rendben? – mosolygott rá, majd rám emelte a tekintetét. Én nem tudtam semmit sem szólni, hiszen ekkor tudatosodott bennem, hogy a fiú, akiből most már férfi lett, a gyerekem apja, akit szerettem, újra belépett az életembe, és ahogy elmondta, nem is fog kilépni onnan egy darabig. De hát mióta adok én Harry Styles szavára ennyit? 

Biztos, hogy sokan meglepődtetek azon, hogy ez a Blind Love, azaz az előző történet folytatása. Remélem, hogy legalább annyira szeretni fogjátok majd ezt is, mint az első évadot. ;) Várom a véleményeket!

20 megjegyzés:

  1. Aztaa, nagyon tetszett :D nem is gondoltam volna, hogy az előző törtinek a folytatása lesz, azt hittem valami nagyon más lesz, de tök jó hogy folytatod, mert kíváncsi vagyok hogy mi lesz még itt :D xoxo

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. köszönöm :) annyira szerettem ezt a sztorit, hogy muszáj volt folytatnom :)

      Törlés
  2. Úúú szupi szupi rész alig várom a kövit!!!^_^

    VálaszTörlés
  3. Hát nem hittem volna, hogy ilyen hamar a második évadot ekezded!?!! :)
    De nagyon nagyon nagyon örülök neki!!! *0*
    Imádlak!!Na és a rész...hát egyszerűen FANTASZTIKUS!! :33
    Várom a következő részt!! <3
    Ui.:Mikor fogod hozni a részeket?? :)

    Puszillak xoxo

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. köszi :) hááát. még csak 9 fejezetet írtam meg, így szerintem csak heti két rész lesz. :/ nincs sok időm írni sajnos, de igyekszem :)

      Törlés
  4. Uramisten!! Nem gondoltam volna ,hogy 2. évadot tervezel....húú ..most nagyon megleptél..:)
    De vajon mért váltak el?? Ez egy kicsit rossz érzés volt bennem hiszen még legutóbb szerették egymást..remélem minden rendbe lesz ,és ujra összejönnek..
    Imádtam!!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. örülök, hogy tetszik :) hááát. annyit elárulok, hogy Harry hibája volt :(

      Törlés
  5. uristeeen kurvajo !:)) ez nagyon jo lesz erzem:D

    VálaszTörlés
  6. Uhhhh Tudtam Tudtam annyira jó annyira szeretem az előző részt is remélem kibekulnek ! Most tudod melyik két napon várhatók a részek ?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. köszi :) még nem tudom megmondani, de szombaton lesz egy mindenképp :)

      Törlés
  7. Nagyooon jóóó!!!♥Majd kiderül,hogy miért váltak el?

    VálaszTörlés
  8. Jaaj de jó, hogy folytatod! :) Én nagyon szerettem azt is és biztos vagyok benne, hogy ezt is imádni fogom! ;) Már alig várom a folytatást! :D <3

    VálaszTörlés
  9. Szia !
    Na végre a jó az internetem ! És beértem a részeket ! ♥
    Írni is alig tudok ! Meg látni is nehezen ! A sírástól remegek és a történettől is ! Nehezen de azért tudok valamit kihozni ebből a kommentből ! :) A törtéet PER-FECT !!!!! És még sdokkos állapotban vagyok ezért nézd el ha valamit rosszul írok
    ! IMÁDOM ÉS IMÁDOM !!! *-* Hogy lehetsz ekkora.... Nem vagy semmi csak idegesít, hogy nem tudom mi történt 3 éve !!!! Miért ? :'''''( Lélegezni is alig tudok és, hogy csak tudd ez a rész is tök aranyos lett meg nekem szomorú és mégegyszer aranyos ! Na jó nem kérdezek sokat és örülök a folytatásnak bár kétségeimen kivül gondolom, hogy nem ezt tervezted... Vagy csak én tévcedek !
    Siess a következővel, hogy újra ne kapjak levegőz és, hogy folyjanak a könnyeim meg ne tudjak írni !
    Azt hiszem, hogy most bunkó voltam és bocsiii !
    Szeretettel: Dorcsi ♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. örülök, hogy itt vagy.
      igazából mikor befejeztem az előzőt, akkor tudtam, hogy kell a folytatás :D

      Törlés