2013. december 24., kedd

8. fejezet: Mint aki nem mond igazat

Sziasztok! Először is, NAGYON BOLDOG KARÁCSONYT KÍVÁNOK minden kedves olvasómnak! Remélem, hogy jól telnek az ünnepek. Itt van a mai rész, olvassátok el! Annyit még elárulok, hogy a 10. fejezetben 12. fejezetben kiderül, hogy mit tett Harry kilenc éve. ;)

- Elment hozzád? – hüledezett Annie, mikor este elmeséltem neki, hogy Harry ma megjelent a házunknál.
- Aha! – bólintottam – Gondolj bele, hogy mi lett volna, ha az apám otthon van. Már a sitten ülne. 
- Az tuti. De mit akart?
- Visszahozta a cigimet, mert az kiesett a táskámból, és a kocsijában maradt. 
- És ma este nem tudta volna elhozni? Gondolom, úgyis jön. 
- Éppen ezt mondtam neki én is. Na mindegy. A lényeg az, hogy randira hívott. – újságoltam mosolyogva.
- És ennek te most miért is örülsz? Azt hittem, hogy utálod.
- Rengeteget gondolkodtam azon, hogy elmenjek-e vele, és arra jutottam, hogy adok egy esélyt.
- Tényleg? 
- Igen! Adok egy esélyt annak, hogy tönkretegyem.
- Már megint kezdi! – csóválta meg a fejét Annie, a mondatát pedig inkább magának szánta.
- Ne már! Gondolj bele abba, hogy milyen arcot vág majd, mikor elmondom, hogy ki vagyok.
- Mi lesz akkor, ha beléd szeret?
- Pffff… - nevettem el magamat – Ez, meg a szerelem? Fogalma sincs, hogy mit jelent. De ha mégis, akkor állok elébe, legalább még jobban fog neki fájni.
- Megkérdezem újra. Le akarsz süllyedni az ő szintjére?
- Ha ettől jobban érzem magam, akkor igen. – bólintottam magabiztosan. 
- Na és, ha te szeretsz bele?
- Tessék? 
- Mi lesz, ha elkezdesz iránta érezni?
- Na ez az, amitől nem félek, mert lehetetlen. Ne nevettess már!
- Hát jó. – Annie védekezésképpen felemelte a kezét – Menjünk, mielőtt megérkezik a sztriptíz királynője. Meg már amúgy is nyitva vagyunk.
Kimentünk az öltözőből. Egyenesen a pult mögé mentem, mert ma én dolgoztam ott. Gale már ott állt, és mosolyogva üdvözölt.
- Szia, szépség! – a derekamra tette a kezét – Hogy telt a pihenés? 
- Hát most nem aludtam át az egész napot, mint először. – nevettem rá.
- Szuper! Ne aggódj, gyorsan bele fogsz jönni. 
 - Remélem. 
- Khmmm…Bocsi szépfiú, de bájologni vagy itt, vagy hogy kiszolgáld az embereket? – szakított meg minket egy hang. Oldalra kaptuk a fejünket, és szembetaláltuk magunkat Harry-vel, aki szikrázó szemekkel nézett Gale-re. 
- Valami probléma van? – nézett rá a mellettem álló fiú.
- Igen. Szeretném megkapni az italomat, és nem azt nézni, ahogy próbálsz bevágódni a lánynál. – mutatott itt rám. 
- Majd én. – tettem a kezemet Gale izmos mellkasára, és rámosolyogtam, mert láttam, hogy ökölbe szorítja a kezeit. 
- Mi enne, ha kedvesebb lennél az emberekhez? – fordultam Harry-hez, és leraktam elé a szokásos italát. 
- Mit fogdoz ez téged? – nézett utálattal Gale után.
- Mit féltékenykedsz? Elvégre nem vele megyek randizni, hanem veled. 
- Tessék? Igen? Akkor eljössz velem? 
- Egy próbát megér. – vontam meg a vállamat, és tudtam, hogy nincs visszaút, a bosszú kezdetét vette. 
- Ez…ez fantasztikus! – örvendezett, majd elkiáltotta magát – Emberek!
- Mit csinálsz? – suttogtam felé.
- Mindenki a vendégem egy körre, mert a hölgy igent mondott a randira. – folytatta a hangoskodást. Nem volt még sok ember, de nagy részük tapsolni kezdett.
- Elment az eszed. – mosolyogtam rá, és megint elöntött az érzés, ami délután. Miért örülök én ennek, és miért múlik el egyre többször az utálatom?
- Te veszed el az eszemet. – nézett rám a zöld, csillogó szemeivel, a barna fürtjei alatt.
Nem szabadna ezt éreznem, mert ez a megbocsátás. Nem bocsáthatok meg neki, hiszen tönkretette az életemet. Utálnom kell őt teljes szívemből, és minden erőmmel a bosszúra kell koncentrálnom. Azt akarom, hogy szenvedjen…azt hiszem. 
- Na hagylak dolgozni. Visszamegyek a többiekhez. 
- Oké. – mosolyogtam rá. 
Néztem, ahogy csatlakozik a haverjaihoz, és pont úgy ült le, hogy rálásson a pultra, jobban mondva rám lásson. 
- Ebből semmi jó nem fog kisülni. – lépett a pulthoz Annie, és letette az üres poharakat a tálcájáról. 
- De igen. Nekem jó lesz, és ez a lényeg. 
- Őrült vagy! – nevetett rám, majd visszament az asztalok közé. 
- Mit mondtam neked? – idegesen csapott a pultra Miranda.
- Mi bajod? – néztem rá, miközben kiszolgáltam a mellette álló ijedt embereket. 
- Mit mondtam neked róla? Ő az enyém.
- Akkor ezt mondd meg neki is, mert ő engem hívott randira, és nem téged.
- Csak meg akar dugni. Mindig is én leszek neki az igazi.
- Tényleg? Nagyon jó neked. 
- Ne szórakozz velem, kislány.
- Miért nevetteted ki magad? Nem elég megalázó, hogy kétnaponta részeg pasik élvezkednek arra, hogy a félmeztelen seggedet rázod nekik?
- Ez művészet. – húzta fel büszkén az orrát.
- Hát persze. – bólintottam mosolyogva, és a pult másik végébe mentem.
Az órák lassan teltek, és alig volt ember egész éjjel, így szerencsére már négy óra után be tudtunk zárni. Csak egy ember volt, aki még mindig a pultnál ült, amíg mi rendet raktunk. 
- Nem mész még haza? – kérdeztem tőle.
- Miután hazavittelek. 
- Nem gondolod, hogy beülök a kocsidba, mikor ittál? És remélem te sem gondolod komolyan, hogy vezetni fogsz.
- Nem is ittam. 
- Én szolgáltalak ki. – néztem rá, miközben a székeket pakoltam fel az asztalra, és ő segített. 
- De én nem kértem, csak adtad. Nem ittam meg. És azért jöttem kocsival, hogy haza tudjalak vinni.
- Na ne mondd!
- De tényleg. Miért nem hiszel nekem soha?
- Mert pont úgy nézel ki, mint aki nem mond igazat.
- Ahhhh. – tette a kezét a szívére, és megjátszotta a nagy halált – Ez most fájt.
- Na menjünk. Én készen vagyok.
- Akkor hazavihetlek? – szökkent mellém vidáman.
- Ha megvársz kint, amíg átöltözök, akkor igen. – sarkon fordultam, és bementem az öltözőbe.
- Már most látom, hogy tönkre fogod tenni. – szólalt meg Annie, mikor utánam jött. 
- Remélem is. Már csak ki kell találnom, hogy hogyan álljak neki.
- Hogyan állj neki? Miért? Amit most csinálsz, az mi?
- Nem is csináltam még semmit. – néztem rá zavartan.
- Akkor meg megkedvelted, mert elég jól elvagytok. 
- Soha nem fogom őt kedvelni. 
- Nekem mindegy, én nem szólok bele. Ez a te dolgod. Elkísérlek a buszra.
- Nem kell, mert Harry hazavisz. 
- Nahát. És ez sem volt benne a tervben, mégis belementél?
- Igen. Majd alakul valahogy. – vontam meg a vállamat. 
- Na szia. Akkor holnap.
- Szia.
Összeszedtem a cuccaimat, és kimentem a klub parkolójába, ahol ott várt rám Harry.
- Hölgyem! – nyitotta ki az autója ajtaját, hogy beszállhassak.
- Köszönöm. – mosolyogtam rá.
Átszaladt az autó másik felére, és bepattant mellém, közben pedig hatalmas vigyorra húzódott a szája. 
- Mit vigyorogsz? 
- Csak örülök. 
- Igen?
- Hát persze, hiszen pár órán belül randink lesz.
- Mi olyan jó abban? Mármint bárkivel randizhatnál, modellekkel, sztárokkal. 
- De nekem a különleges kell, és nem a megszokott. 
- Mert én annyira különleges vagyok? – nevettem rá gúnyosan. 
- Nem is akármennyire.
Csak mosolyra húztam a számat, és hazáig egy szót sem szóltam. Sem én, sem ő. Csak közbe-közbe rám nézett, és mosolyogni kezdett, de semmi több nem volt. 
- Kösz a fuvart. – szólaltam meg a házunk előtt, és már szálltam is volna ki, de Harry visszarántott – Mi van?
- Legalább a nevedet megmondanád? – reménykedve pislogott rám.
- Caroline. – mondtam ki végül, jól érthetően, és hangosan.
- Caroline. – ismételte meg szinte suttogva, de mosolyogva – Volt egy Caroline nevű csajom. Idősebb volt nálam. Na mindegy is, ez nem ide tartozik. Fél hatra jövök érted. – mondta, majd elengedett. 
Kiszálltam a kocsiból, és besétáltam a házba. Ezt nem akarom elhinni. Elmondtam neki, hogy hogy hívnak, de még csak a szeme sem rebbent a Caroline név hallatára. Csak az ex-csaja jutott róla eszébe. Biztos, hogy már elfelejtette a kislányt, akivel kilenc éve együtt töltötte minden napját, és elfelejtette azt is, hogy mit tett vele. Hiszen miért is foglalkozna az egoista, seggfej Harry Styles egy kisvárosi, tizenegy éves lány érzéseivel, főleg kilenc év után.

4 megjegyzés:

  1. aaaaaaa annyira aranyos Harry!!!!Mindig megsajnálom őt....

    VálaszTörlés
  2. igeeeen :D de azért néha meg tudja védeni magát Caroline-al szemben ;)

    VálaszTörlés
  3. Ááá! Harry annyira cuki volt ma. Már a körmeim rágom, annyira vérom, hogy megtudjam a titkot :P

    VálaszTörlés